A csomagolóiparban a kartondoboz szubsztrátuma arra az anyagtípusra utal, amelyből a lezárandó kartondoboz készült.A legelterjedtebb hordozótípus a hullámos farostlemez.

A nyomásérzékeny szalagra jellemző, hogy letörlő erőt alkalmaznak, hogy a ragasztót a kiválasztott hordozó szálaiba nyomják, és a ragasztó összetételének különbségei befolyásolhatják, hogy mennyire jól tapad a különböző aljzatokhoz.

A „szűz” (nem újrahasznosított) hullámpapír jellemzően a legkönnyebben ragasztható kartonhordozó a hagyományos csomagolószalagokhoz.Ez az anyag hosszú szálú szálakból áll, amelyek elég távolságra vannak egymástól ahhoz, hogy a szalag ragasztója könnyen be tudjon hatolni a felületbe, és megtapadjon azokhoz a hosszú szálakhoz, amelyek a hordozót alkotják.A legtöbb csomagolószalagot úgy tervezték, hogy jól tapadjon az újonnan gyártott hullámpapírhoz.

Az újrahasznosított hullámpapír viszont gyakran kihívás elé állítja a tokok lezárását, mivel az újrahasznosítási folyamat természetéből adódóan a szálak sokkal rövidebbek és össze vannak csomagolva.Ez megnehezíti egyes csomagolószalagok megtapadását, mivel a ragasztó nem tud olyan könnyen behatolni a hullámpapír szálai közé, mint a szűz hullámkarton esetében.Ennek megkerülésére olyan csomagolószalagok állnak rendelkezésre, amelyeket ennek a kihívásnak a szem előtt tartásával terveztek, és olyan ragasztóval vannak összeállítva, amely jól tapad a nagymértékben vagy 100%-ban újrahasznosított hullámpapírhoz.